A Középkori Magyar Állam Megerősödése I Károly Idején

Támogatói: délvidéki urak / horvát nemesek (Subics, Babonics, Frangepán családok) a római pápa I. Károly ötször koronázták meg, közülük 1308-ban történt a hivatalos koronázás, amin összes kiskirály jelen volt, de a Szent Koronát csak 1310-ben helyezték a fejére. Kiskirályok elleni küzdelmek Az oligarchák elleni sikerei 1312 -ben kezdődtek, amikor a rozgonyi csatá ban legyőzte Kassa városának segítségével az Abák és Csák Máté hadseregét. Egyes kiskirályokkal kibékült, másokat fegyverrel győzött le, de volt, akivel haláláig nem tudott leszámolni (Csák Máté). 1315-től az ország legfontosabb méltóságait a királyhoz hű nemesek kapták meg (Garai, Lackfi, Szécsényi, Báthory, Bánffi, Kanizsai, Drugeth, Újlaki családok). Belőlük jött létre az új bárói réteg. I. Károly az országgyűlés helyett, ezekből a családokból összeállított királyi tanács ot működtetett. 1321-ben Csák Máté halála után az ország egyedüli ura lett A király hatalmának alapját a tartományuraktól visszavett királyi várak képezték (az ország 150-200 várának fele).

Okostankönyv

Károly Róbert halála után 1342-ben, legidősebb fia, Nagy Lajos követte a trónon (1342-82). 1370-től lengyel király is lett.

  1. Érettségi Plusz: A középkori magyar állam megerősödése I. Károly Róbert idején on Vimeo
  2. • A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején
  3. A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején Flashcards | Quizlet
  4. Exodus: Istenek és királyok
  5. Intézmény : Infóbázis
  6. Gárdonyi géza általános iskola miskolc
  7. Mz hátsó teleszkóp felújítás - Jármű specifikációk

Vizi László Tamás, az MKI tudományos főigazgató-helyettese és a Történeti Kutatóközpont igazgatójának előadása. (Képek forrása: Wikipedia)

A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis

Magyarországon kevés nyugati típusú város jött létre (olyan, amelyben megjelentek a céhek), ilyenek voltak a szabad királyi városok és a bányavárosok. A városok zömét azonban a mezővárosok tették ki. A szabad királyi városok csak a király alá voltak rendelve, önkormányzattal rendelkeztek és fallal vették körül magukat. Az ásványkincsekben gazdag vidékeken létesült bányavárosok helyzete hasonló volt a szabad királyi városokéhoz. Ebben az időben Magyarország gazdag volt ásványi kincsekben. Körmöcbánya az arany-, Selmecbánya az ezüst-, Besztercebánya pedig a rézbányászat központja volt, sóbányáink pedig Erdélyben voltak. A mezővárosok az egyházi és világi birtokosok falvaiból fejlődtek ki a kereskedelmi útvonalak mentén. Földesúri fennhatóság alatt álltak, korlátozott önállóságuk legfőbb eleme az egy összegben történő adózás volt.

3. A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején 1301 -ben kihalt az Árpád-ház. A trónért folyó hosszas küzdelemből a pápa támogatását is élvező, a nápolyi Anjou-házból származó Károly (Róbert) (1308-1342) került ki győztesen. Az új uralkodónak meg kellett küzdenie a tartományúri hatalmat kiépítő bárók kal, az ún. "kiskirályokkal" (Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kán László, stb. ). Kezdetben I. Károly csak az ország déli területeit uralta, székhelye Temesvár volt. A bárókkal szemben az egyházra, a városokra és köznemességre támaszkodott. A "kiskirályokat" külön-külön, legjelentősebb győzelmét, az Abák ellen az 1312-es rozgonyi csatá ban aratta, a kassai polgárság segítségével. Csák Máté 1321-ben bekövetkező halálával Károly Róbert az egész ország ura lett, hatalmi központját Visegrádra helyezte át. A hatalom alapja: Szent István óta talán a legerősebb királyi hatalom állt elő, mely elsősorban a várak (150-200-ból a fele) és csak másodsorban a földbirtokok (az ország 1/3-a) birtoklásán alapult.

Érettségi Plusz: A középkori magyar állam megerősödése I. Károly Róbert idején on Vimeo

Ezeket a várbirtokokat az új bárók irányították. A birtokból befolyt jövedelmek őket illették, de maga a birtok nem örök-, hanem honorbirtok (szolgálati birtok) volt. A honort a király bármikor visszavehette, így akadályozta meg, hogy a bárók túlságosan megerősödjenek. Károly Róbert gazdaságpolitikája A birtokadományozások jövedelem-kieséssel jártak királyi jogon szerzett jövedelmekre támaszkodott ( regáléjövedelmek = ius regula) adók vámok monopóliumok (kizárólagos jog valamely áruval történő kereskedésre) (Ezek rendszerét átalakíttatta, gazdasági szakembere: Nekcsei Demeter által, aki az országos tárnokmester volt. A városok igazgatását a tárnokmester irányította. ) Magyarország legfőbb előnye a jelentős nemesfém készlet volt Körmöcbánya: arany-, Selmecbánya: ezüst-, Besztercebánya: rézbányászati központok voltak, Erdély sóbányákban volt gazdag Európa arany és ezüstkitermelésének 75%-a hazánkban folyt. Évente 2-3 tonna aranyat termeltek ki. Ezt akarta kihasználni a király az urbura-reform által Korábban a földbirtokosoknak nem volt érdekük a nemesfém kitermelése, mert ha valaki a birtokán nemesércet talált, kötelezően fel kellett ajánlani a területet a királynak, elvették és cserebirtokot kapott érte.

Mivel lecsökkent a királyi birtokokból származó jövedelem, Károly Róbert az adókra és a regálékra, a királyi felségjogon szedett, államkincstárt illető jövedelmekre igyekezett támaszkodni. A regálékból származó bevételek emelését az ország gazdasági fejlődése és ásványkincsekben (arany, só) való gazdagsága tette lehetővé. E gazdaságpolitika kidolgozója Nekcsei Demeter tárnokmester volt. Károly Róbert a nemesfémbányászat fellendítése érdekében bányászokat telepített az országba. Érdekeltté akarta tenni a földesurakat a bányák nyitásában. Az uralkodó lemondott a bányamonopólium ról (arról a jogáról, hogy csak a király nyithatott bányát) és megszüntette a kötelező birtokcserét is, azaz az addigi gyakorlattól eltérően a földesurak megtarthatták azt a földterületet, ahol a bánya működött, így ők maguk is nyithattak bányát. Továbbá a bányászok által a királynak fizetendő urbura (bányabér) egyharmadát átengedte a terület birtokosának (1327). Ennek hatására bányanyitási láz kezdődött, Magyarország pedig Európa legnagyobb arany-, és második legnagyobb ezüsttermelőjévé vált.

1301 -ben kihalt az Árpád-ház. A trónért folyó hosszas küzdelemből a pápa támogatását is élvező, a nápolyi Anjou-házból származó Károly (Róbert) (1308-1342) került ki győztesen. Az új uralkodónak meg kellett küzdenie a tartományúri hatalmat kiépítő bárók kal, az ún. "kiskirályokkal" (Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kán László, stb. ). Kezdetben I. Károly csak az ország déli területeit uralta, székhelye Temesvár volt. A bárókkal szemben az egyházra, a városokra és köznemességre támaszkodott. A "kiskirályokat" külön-külön, legjelentősebb győzelmét, az Abák ellen az 1312-es rozgonyi csatá ban aratta, a kassai polgárság segítségével. Csák Máté 1321-ben bekövetkező halálával Károly Róbert az egész ország ura lett, hatalmi központját Visegrádra helyezte át. A hatalom alapja: Szent István óta talán a legerősebb királyi hatalom állt elő, mely elsősorban a várak (150-200-ból a fele) és csak másodsorban a földbirtokok (az ország 1/3-a) birtoklásán alapult. Ezek irányítását a legyőzött arisztokraták helyébe lépő, Károlyhoz hű új nagybirtokos bárók (Nekcseiek, Szécsényiek, Szécsiek, Garaiak, Lackfiak, Újlakiak) végezték, így új, általa felemelt elitet teremtett, nekik honor ("tisztséggel" járó) birtokokat adományozott, de csak méltóságuk idejére, nem örökíthették tovább azokat, ennek jövedelméből látták el feladatukat saját familiárisaikkal.

August 3, 2021, 12:40 pm